Hogyan fogja átrendezni a magyar bankpiacot a fintech cég honosítása?
Az MNB hosszan tartó nyomásgyakorlása után végül létrehozta hazai fióktelepét a Revolut, és felhasználóinak küldött levele alapján legkorábban 2 hónap múlva folyamatosan mindenki magyar bankszámlát kap.
Ezzel a Revolut alkalmassá tette magát arra, hogy munkabéreket lehessen fogadni a számlára (sok munkaadó csak hazai számlára hajlandó utalni). A következő lépés várhatóan a munkabéradatok alapján elbírálható fedezetlen hitelezés elindítása lehet, bár erről még nem kommunikált a litván székhelyű pénzügyi szolgáltató.
A hazai szolgáltatás indításával egy időben azonban egyes előnyeit elveszíti:
- a befektetési és megtakarítási termékeknél a hazai adózás lép életbe, hasonlóan a többi magyarországi pénzintézethez
- megjelenik a tranzakciós illeték (részben elengedik a drágább fizetős csomagokban, teljesen az Ultrában, aminek havi díja azonban magas)
- a drágább fizetős csomagokban korlátlanná válik a devizaváltás (arra azonban figyelni kell, hogy a Revolut árfolyama nem feltétlenül a banki középárfolyam).
A díjakkal kapcsolatos hirdetményekből elsőre az látszik, hogy a Revolut Magyarországon (amely relatíve kis piac számára) elsősorban a stabil jövedelemmel rendelkező, fiatalabb ügyfeleket szeretné megcélozni – mint szinte az összes többi hazai bank.
Aki ugyanis jelzáloghitel, vagy egyéb más jövedelemelvárásos konstrukció miatt mostani bankjához van kötve, az feltehetően nem fog váltani, különösen ha nem akar további számladíjakat fizetni, és vannak piaci kétségek azzal kapcsolatban is, hogy az idősebb ügyfélkör mennyire szeretne egy kvázi “megfoghatatlan” bank ügyfele lenni.
Maga a díjstruktúra nem feltétlenül kiemelkedő, pl. a devizaváltást tekintve az Erstének, a Gránit Banknak és az OTP Banknak pillanatnyilag kedvezőbb árfolyamajánlatuk van, bár időben ezek a lehetőségek most még korlátozottak. Figyelemre méltó az is, hogy a Revolut jóval alacsonyabb ügyfélajánlási és számlanyitási bónuszt kínál, mint a többi hazai bank.
