A digitális bankok és fintechcégek erősödő versenyére, a működés egyszerűsítésére és a tervezett akvizíciókra összpontosít a Raiffeisen Bank International (RBI) új vezérigazgatója. Michael Höllerer első száz napjának tapasztalatairól és a bankcsoport előtt álló feladatokról beszélt a Raiffeisenzeitungnak* adott interjújában. A kihívások között továbbra is kiemelt helyen szerepel az orosz piacról történő kivonulás.

Michael Höllerer szerint az RBI egyik legnagyobb kihívása a digitális bankok, fintechcégek és technológiai vállalatok részéről erősödő verseny. A vezérigazgató úgy látja, hogy a bankcsoportnak tanulnia kell versenytársaitól, miközben saját erősségeire épít. Ehhez a belső folyamatok egyszerűsítésére és a döntéshozatal felgyorsítására is szükség van, mivel a jelenlegi piaci környezetben a túlzottan bonyolult működés versenyhátrányt jelenthet.

A vezérigazgató első száz napjának kiemelt feladatai között említette az Addikóval, valamint a romániai Garanti BBVA-val kapcsolatos akvizíciós projekteket. A bankcsoport jelenleg új, a megváltozott piaci környezethez igazított stratégián dolgozik, amelynek kidolgozásába a nemzetközi leánybankokat is bevonják. Höllerer hangsúlyozta az osztrák Raiffeisen-szervezettel való együttműködés és a további szinergiák kiaknázásának fontosságát is.

Az RBI számára továbbra is megoldandó kérdés az oroszországi jelenlét felszámolása. Bár a bankcsoport a háború kezdete óta jelentősen visszafogta orosz leánybankjának tevékenységét, a kivonulást eddig nem sikerült megvalósítani. Az értékesítést elsősorban az orosz hatósági korlátozások akadályozzák. Strobl, az RBI előző vezérigazgatója komoly nemzetközi nyomás alatt volt a kivonulással kapcsolatban, a nagy nemzetközi hírügynökségek egy időben rendszeresen elővették a témát.

Höllerer október elején a Reutersnak ismét megerősítette, hogy az RBI változatlanul el kívánja hagyni az orosz piacot. A helyzetet tovább bonyolítja a Rasperia Tradinggel folytatott, több milliárd eurós jogvita, amelyben a bankcsoport már ért el jogi sikereket, de az ügy végleges rendezése még várat magára.

A vezérigazgató várakozásai szerint a következő időszakban elfogadhatják a bankcsoport új, ambiciózus stratégiáját, jelentős előrelépés történhet a két akvizíciós projektben, és az orosz jelenléthez kapcsolódó jogvitában is további eredményeket érhetnek el.
Az eredeti interjú német nyelven itt olvasható.

*a Raiffeisenzeitung az RBI saját újságja

A Dinamikusabbá tenné működését az RBI bejegyzés először banknegyed.hu-én jelent meg.

A hétköznapi sok-sok mikroköltés nehezen tartható fejben, sokan a hónap vége felé döbbennek rá, hogy a fizetésük szinte teljesen elfogyott. Pedig semmi különlegeset nem vásároltak. Hova lett?

Erre a kérdésre is tudnak válaszolni a közelmúltban két bank mobilalkalmazásában is megjelent AI-asszisztensek. A Gránit Bank szeptember végén jelentette be, hogy a korábban már elérhető Gránit Guru AI-asszisztenst közvetlenül a mobilalkalmazásába integrálta. A fejlesztés célja, hogy egyszerűbbé és intuitívabbá tegye a mindennapi bankolást: az ügyfélnek nem feltétlenül kell tudnia, hogy egy adott információt vagy funkciót pontosan hol talál az alkalmazásban, elég lehet megfogalmaznia, mire kíváncsi.

A Guru az ügyfél engedélyével a tranzakciós adatokra támaszkodva személyre szabott válaszokat is képes adni. Így például meg lehet kérdezni tőle, hogy az ügyfél egy adott időszakban mennyit költött, mire ment el a legtöbb pénze, vagy milyen tranzakciók történtek a számláján. Emellett a bank szolgáltatásai közötti eligazodást is segíti, és egyes banki műveletek elindítására is lehetőséget kínál.

Ezzel nagyjából egyidőben a Revolut is megkezdte az “Air” nevű mesterségesintelligencia-alapú asszisztensének fokozatos bevezetését Magyarországon. A mobilalkalmazásba épített megoldás szintén természetes nyelvű kommunikációra épít: a felhasználók kérdezhetnek többek között saját költéseikről és befektetéseikről, kezelhetnek bizonyos előfizetéseket és kártyafunkciókat, illetve egyes műveleteket közvetlenül a chatfelületről is elindíthatnak.

Míg az elmúlt években elsősorban az volt a verseny egyik fő kérdése, hogy minél több banki szolgáltatás legyen teljes egészében digitálisan elérhető, a következő időszakban egyre inkább az kerülhet előtérbe, hogy ezek a funkciók mennyire egyszerűen és természetesen használhatók – vagyis elindult a trendforduló a digitális bankolástól immár az intelligens bankolás irányába.

A Hova lett a fizetésem? bejegyzés először banknegyed.hu-én jelent meg.

Az euró bevezetése, a költségvetési egyensúly helyreállítása, a termelékenység növelése és a magyar gazdaság versenyképességének javítása állt a szeptember 10–11-én Egerben megrendezett 64. Közgazdász-vándorgyűlés középpontjában. A kétnapos tanácskozáson több mint hatszáz szakember vett részt, a gazdaságpolitika, a jegybanki, üzleti és akadémiai világ képviselői több mint húsz szakmai programon vitatták meg a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat.

A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényét megnyitó Hegedüs Éva, az MKT elnöke szerint a magyar gazdaság versenyképességének tartós javításához hosszú távon tervezhető gazdaságpolitikára, az uniós források hazahozatalára, valamint a termelékenységi és innovációs lemaradás csökkentésére van szükség. Kiemelte az intézményi környezet jelentőségét is: olyan feltételeket kell teremteni, amelyek kiszámítható működési környezetet és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a gazdaság szereplőinek. Az MKT elnöke arra is emlékeztetett, hogy a több mint 130 éves társaság egyik legfontosabb feladata ma is a különböző szakmai és gazdaságpolitikai álláspontok nyitott párbeszédének elősegítése.

Az euró volt az egyik központi téma

A konferencia egyik legerősebb témájává a magyar euróbevezetés vált. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitóelőadásában azt hangsúlyozta, hogy nem gyors, hanem sikeres euróbevezetésre van szükség. Magyarország a korábbi csatlakozó országoknál nehezebb nemzetközi és hazai gazdasági környezetben kezdi meg a felkészülést: magasabb államadósság, jelentős kamatkiadások, demográfiai kihívások és a világgazdaság nagyobb bizonytalansága mellett kell teljesíteni a csatlakozás feltételeit. Ehhez a jegybank szerint tartós árstabilitásra, rendezett költségvetésre és versenyképes reálgazdaságra egyaránt szükség van.

Az euróbevezetésről rendezett szakmai vitában abban lényegében egyetértés alakult ki, hogy a 2030-as céldátum rendkívül ambiciózus, de nem feltétlenül elérhetetlen. Banai Péter Benő MNB-alelnök arra figyelmeztetett, hogy az euró előszobájának számító ERM II rendszerben a korábban csatlakozó országok közül többen jóval hosszabb időt töltöttek a minimálisan előírt két évnél. Halmai Péter akadémikus a termelékenység javításának és a strukturális reformoknak a fontosságát hangsúlyozta, Barabás Gyula államtitkár pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az euró nem önmagában oldja meg a gazdaság problémáit: a közös valuta bevezetésének feltételeit egy jól működő gazdaságpolitika teremtheti meg.

Költségvetés: a bizalom helyreállítása a cél

A magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről jóval kritikusabb képet festett Kármán András pénzügyminiszter. Előadásában azt mondta: egyszerre került nehéz helyzetbe a gazdasági növekedés és a költségvetés, miközben Magyarország uniós felzárkózása is lelassult. Értékelése szerint a korábbi, elsősorban beruházások és a foglalkoztatás bővítésére épülő növekedési modell elérte a korlátait, ezért nagyobb hangsúlyt kell helyezni a termelékenységre és a tudásalapú gazdaságra.

A pénzügyminiszter a költségvetési hiány csökkentését is elkerülhetetlennek nevezte, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a konszolidációt elsősorban az állam működési költségeinek és a rossz hatékonyságú támogatásoknak a visszafogásával kell végrehajtani, nem pedig az oktatás és az egészségügy forrásainak csökkentésével. A gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladatának a bizalom és a kiszámíthatóság helyreállítását nevezte, amely az állam finanszírozási költségeinek mérséklésén keresztül a vállalati beruházásoknak is nagyobb teret adhat.

A költségvetési politika a konferencia második napján is napirenden maradt. A Pénzügyminisztérium képviselői szerint jelentős hiánycsökkentés érhető el anélkül, hogy az szükségszerűen recesszióhoz vezetne: az állami működés, a vállalati támogatások és a közbeszerzések racionalizálása mellett az uniós források beáramlása tarthatja fenn a gazdaságilag indokolt beruházásokat. A vita egyik visszatérő eleme ugyanakkor az volt, hogy a költségvetési hitelesség visszaépítése többéves folyamat lehet.

A bankok már az euró utáni világra készülnek

Külön kerekasztalon vitatták meg a pénzügyi szektor jövőjét a hazai bankvezetők. Bogdán Krisztina, az ING Bank, Wolf László, az OTP Bank, Tóth Balázs, az UniCredit Bank és Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezetője egyetértett abban, hogy az euró bevezetése jelentősen átalakítja majd a bankpiacot. Csökkenhetnek a kamatmarzsok és egyes devizakonverziós bevételek, miközben tovább élesedik a verseny.

A válasz a bankvezetők szerint elsősorban a hatékonyság növelése, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia szélesebb alkalmazása lehet. Hegedüs Éva szerint az euró érkezésére kész tényként érdemes tekinteni, az átalakuló bevételi szerkezetet pedig a hitelállomány növekedése, a gazdaság fehéredése és a technológiai alapú költséghatékonyság ellensúlyozhatja. A bankok számára így az euró bevezetése nem pusztán technikai átállást, hanem üzleti modelljeik további átalakítását is jelentheti.

A korábbi növekedési modell kifulladt

A makrogazdasági elemzők vitájában is visszatérő megállapítás volt, hogy a magyar gazdaságnak új növekedési modellre van szüksége. A szakértők szerint a gazdaság ugyan kikerült a stagnálásból, és 2026-ban 1,5–2 százalék körüli, jövőre pedig akár 3 százalékos növekedés is elérhető lehet, a beruházások továbbra is gyengék. Miközben a lakossági bizalom és a fogyasztás javult, a vállalatok beruházási hajlandóságát továbbra is visszafogja a kiszámíthatóság hiánya.

A termelékenység javítása ezért szinte valamennyi gazdaságpolitikai vitában előkerült. A magyar foglalkoztatás már magas szinten van, így a gazdaság növekedését egyre kevésbé lehet újabb munkaerő bevonására építeni. Ehhez kapcsolódik az innováció kérdése is: Magyarország jelenleg az Európai Unió mérsékelt innovátorai közé tartozik, és több régiós versenytárshoz képest is lemaradásban van. A vándorgyűlés innovációs szekciójának résztvevői szerint önmagában az állami támogatások növelése nem elegendő; olyan ösztönzőkre van szükség, amelyek valódi fejlesztésekre, együttműködésre és kockázatvállalásra késztetik a vállalkozásokat.

Uniós források és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika nélkül nehéz lesz felzárkózni

A kétnapos rendezvény egyik legfontosabb közös tanulsága, hogy a magyar gazdaság problémái nem kezelhetők egymástól függetlenül. Az euróbevezetéshez rendezett költségvetés és alacsony infláció kell, a fenntartható növekedéshez magasabb termelékenység és több innováció, a beruházásokhoz pedig kiszámítható gazdaságpolitika és bizalom.

Ehhez az uniós források szerepe is meghatározó. A konferencián többen hangsúlyozták, hogy a források hazahozatala fontos lendületet adhat a beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek, miközben Magyarországnak már a következő uniós költségvetési ciklus gyökeresen átalakuló fejlesztéspolitikájára is fel kell készülnie.

A Lesz-e euró, és ha igen, mikor? bejegyzés először banknegyed.hu-én jelent meg.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Gránit Bank. A partnerség az oktatásra, a kutatás-fejlesztésre és a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzésére is kiterjed.

Az együttműködés részeként AI-ügynökökre épülő ötletpályázat indul a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának hallgatói számára. A pályázók olyan megoldásokat dolgozhatnak ki, amelyek mesterséges intelligencia segítségével tehetik egyszerűbbé és hatékonyabbá a pénzügyi szolgáltatásokat. A legjobb ötletek a Gránit Bank jövőbeli digitális és mobilbanki fejlesztéseihez is hozzájárulhatnak.

A bank szakmai előadásokkal, gyakorlati projektekkel és szakmai gyakorlati lehetőségekkel kapcsolódik be az egyetemi képzésbe.

A pályázati felhívás szeptember végén jelenik meg, a nevezési határidő november 30.

A Egyetemisták találhatják ki a jövő bankját bejegyzés először banknegyed.hu-én jelent meg.

Angol nyelvű hirdetményben, illetve magyar nyelvű e-mailben közölte ügyfeleivel a Revolut, hogy a megtakarítási számláin tartott pénzekre fizetett kamatot jelentősen csökkenti.

Az EBKM értékek az alábbiak szerint változnak szeptember 15-től, illetve minden, újonnan megnyitott megtakarítási számla tekintetében:

Standard számlacsomag: 2.50%
Plus számlacsomag: 2.50%
Premium számlacsomag: 2.75%
Metal számlacsomag: 3.25%
Ultra számlacsomag: 3.50%

Ebből még le kell vonni a 15+13%-os, kamatjövedelem utáni adókat, azaz maximum 2.52%-is kamat érhető el (az is csak az Ultra csomagban).

A KSH adatai szerint 2026. júniusában az infláció 1.7%-os volt, vagyis ezek az ajánlatok már leginkább csak arra jók, hogy a – jelenlegi – inflációs mértékhez képest ne romoljon a betéti összeg vásárlóértéke.

A Kamatot csökkent a Revolut bejegyzés először banknegyed.hu-én jelent meg.

Itthon aki megengedheti magának, az sem feltétlenül reklámozza, ám az USA-ban a leggazdagabb családok körében egyre nagyobb a kereslet a magánszakácsok iránt, ami jelentősen felhajtotta a béreket. A CNBC beszámolója szerint a legkeresettebb, Michelin-csillagos éttermekben tapasztalatot szerzett séfek éves fizetése már a 300 ezer dollárt is elérheti, miközben számos pozícióhoz lakhatás, utazás és egyéb juttatások is társulnak.

A közel havi 8 millió forintnyi bérezésnek azonban komoly ára van. A vagyonos ügyfelek ma már nem csupán magas színvonalú ételeket várnak el, hanem teljesen személyre szabott gasztronómiai élményt is: a séfeknek figyelembe kell venniük az egyedi étrendi igényeket, gyakran kell utazniuk a családdal, és akár több ingatlan között is dolgozniuk. A munkakör ezért jóval túlmutat a főzésen, hiszen menütervezést, alapanyag-beszerzést és rugalmas rendelkezésre állást is magában foglal.

A szakértők szerint a jelenség jól mutatja, hogy a luxusfogyasztás egyre inkább az exkluzív szolgáltatások felé tolódik. Ahogy a Michelin-csillagos éttermek élményét egyre többen szeretnék saját otthonukban is átélni, úgy válik a kiváló magánszakács az vagyonos háztartások egyik legkeresettebb alkalmazottjává.

A Egyre többet keresnek a családi séfek bejegyzés először banknegyed.hu-én jelent meg.

A díjmentesség, a virtuális kártya és a középárfolyamon váltás a legfontosabb.

A Gránit Bank adatai szerint a 26 év alatti ügyfelek körében egyre nagyobb szerepet kapnak az átlátható költségű, mobilról teljes körűen használható banki szolgáltatások, valamint a külföldi vásárlásokhoz és utazásokhoz kapcsolódó kedvező lehetőségek. A bank közlése szerint az ezekre az igényekre kialakított Hello számlacsomag a bevezetését követő két hónapban a legnépszerűbb konstrukcióvá vált a fiatal ügyfelek körében: a 26 év alatti új számlanyitók közel kétharmada ezt választotta.

A pénzintézet tájékoztatása szerint a 26 év alattiak számlanyitásainak száma a bevezetést követő két hónapban közel 55 százalékkal nőtt az azt megelőző két hónaphoz képest, miközben az új ügyfelek több mint 85 százaléka a forintszámla mellett a díjmentes eurószámlát is igénybe vette.

A Meglepő? Ingyen bankolnának a fiatalok bejegyzés először banknegyed.hu-én jelent meg.

Együttműködési megállapodást kötött az egyik társasházkezelő platform-szolgáltató és a Raiffeisen Bank annak érdekében, hogy új digitális fizetési lehetőségek jelenjenek meg a társasházak működésében.

A fejlesztés révén a platformot használó társasházak esetében a jövőben a hagyományos bankkártyás fizetés mellett qvik fizetési kérelem és QR-kódos fizetés is elérhetővé válik, valamint használhatók lesznek a digitális pénztárcák is.

A fejlesztések bevezetése fokozatosan történik, és várhatóan az év második felében válik elérhetővé a rendszer valamennyi felhasználója számára.

A Bankkártyával is fizethető a közös költség bejegyzés először banknegyed.hu-én jelent meg.

A fejlesztés részeként nemcsak a korábbi ZONE egységek arculata frissült, hanem a hálózatba idén bekerült nyolc korábbi Park Center bevásárlópark is az új márkanév és vizuális identitás alá került. A hálózat ezzel Magyarország egyik legnagyobb országos lefedettségű bevásárlópark-rendszerévé vált.

A ZONE jelenleg 19 városban van jelen, közel 150 üzlettel és mintegy 50 hazai és nemzetközi márkával. A portfólió összesen 116 500 négyzetméter kereskedelmi területet foglal magában.

A Megújultak a Zone bevásárlóparkok bejegyzés először banknegyed.hu-én jelent meg.

Bár New York továbbra is a világ egyik pénzügyi és kulturális központja, egy friss kutatás szerint a város lakóinak jelentős része komoly megélhetési nehézségekkel küzd. A „True Cost of Living” jelentés megállapítása szerint a New York-iak 62 százaléka nem rendelkezik elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy fedezni tudja a mindennapi élet költségeit, tartalékot képezzen és hosszabb távon is pénzügyi biztonságban éljen.

A kutatás szerint különösen nehéz helyzetben vannak a gyermekes családok: esetükben az érintettek aránya már 72 százalék, míg az egyszülős háztartásoknál eléri a 91 százalékot. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy egy átlagos New York-i háztartás évente mintegy 40 ezer dollárral keres kevesebbet annál, mint amennyi a pénzügyi biztonsághoz szükséges lenne. Gyermekes családok esetében ez a hiány meghaladja az 50 ezer dollárt.

Jennifer Jones Austin, a National True Cost of Living Coalition társelnöke egy reggeli tévéműsorban hangsúlyozta: a hagyományos szegénységi mutatók ma már nem tükrözik megfelelően a nagyvárosi élet valós költségeit.

A jelentés szerint New Yorkban egy egyedülálló felnőttnek évente legalább 71 300 dolláros (kb. 22.000.000 forint) jövedelemre van szüksége ahhoz, hogy alapvető pénzügyi biztonságban élhessen. A legnagyobb terhet továbbra is a lakhatás jelenti: egy átlagos gyermekes család kiadásainak közel 28 százalékát viszi el a lakás, míg a gyermekfelügyelet további 14 százalékot emészt fel. (Tudni kell, hogy az USA-ban teljesen más az ingatlanpiac szerkezete, jóval nagyobb arányú a lakásbérlés, különösen a nagyvárosokban, mint Magyarországon.)

A kutatók szerint a probléma már messze túlmutat a hagyományosan alacsony jövedelmű rétegeken. A megélhetési válság egyre inkább a középosztályt is érinti, ami hosszabb távon New York versenyképességére és népességmegtartó képességére is hatással lehet. Nem véletlen, hogy egy másik felmérés szerint a New York államban élők egyharmada fontolgatja, hogy a következő öt évben elköltözik, elsősorban a magas megélhetési költségek miatt.

A Egyre többen költöznének el New Yorkból bejegyzés először banknegyed.hu-én jelent meg.