Erős szakmai, de olykor politikai jellegű előadások is elhangzottak 64. Közgazdász vándorgyűlésen.
Az euró bevezetése, a költségvetési egyensúly helyreállítása, a termelékenység növelése és a magyar gazdaság versenyképességének javítása állt a szeptember 10–11-én Egerben megrendezett 64. Közgazdász-vándorgyűlés középpontjában. A kétnapos tanácskozáson több mint hatszáz szakember vett részt, a gazdaságpolitika, a jegybanki, üzleti és akadémiai világ képviselői több mint húsz szakmai programon vitatták meg a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat.
A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényét megnyitó Hegedüs Éva, az MKT elnöke szerint a magyar gazdaság versenyképességének tartós javításához hosszú távon tervezhető gazdaságpolitikára, az uniós források hazahozatalára, valamint a termelékenységi és innovációs lemaradás csökkentésére van szükség. Kiemelte az intézményi környezet jelentőségét is: olyan feltételeket kell teremteni, amelyek kiszámítható működési környezetet és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a gazdaság szereplőinek. Az MKT elnöke arra is emlékeztetett, hogy a több mint 130 éves társaság egyik legfontosabb feladata ma is a különböző szakmai és gazdaságpolitikai álláspontok nyitott párbeszédének elősegítése.
Az euró volt az egyik központi téma
A konferencia egyik legerősebb témájává a magyar euróbevezetés vált. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitóelőadásában azt hangsúlyozta, hogy nem gyors, hanem sikeres euróbevezetésre van szükség. Magyarország a korábbi csatlakozó országoknál nehezebb nemzetközi és hazai gazdasági környezetben kezdi meg a felkészülést: magasabb államadósság, jelentős kamatkiadások, demográfiai kihívások és a világgazdaság nagyobb bizonytalansága mellett kell teljesíteni a csatlakozás feltételeit. Ehhez a jegybank szerint tartós árstabilitásra, rendezett költségvetésre és versenyképes reálgazdaságra egyaránt szükség van.
Az euróbevezetésről rendezett szakmai vitában abban lényegében egyetértés alakult ki, hogy a 2030-as céldátum rendkívül ambiciózus, de nem feltétlenül elérhetetlen. Banai Péter Benő MNB-alelnök arra figyelmeztetett, hogy az euró előszobájának számító ERM II rendszerben a korábban csatlakozó országok közül többen jóval hosszabb időt töltöttek a minimálisan előírt két évnél. Halmai Péter akadémikus a termelékenység javításának és a strukturális reformoknak a fontosságát hangsúlyozta, Barabás Gyula államtitkár pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az euró nem önmagában oldja meg a gazdaság problémáit: a közös valuta bevezetésének feltételeit egy jól működő gazdaságpolitika teremtheti meg.
Költségvetés: a bizalom helyreállítása a cél
A magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről jóval kritikusabb képet festett Kármán András pénzügyminiszter. Előadásában azt mondta: egyszerre került nehéz helyzetbe a gazdasági növekedés és a költségvetés, miközben Magyarország uniós felzárkózása is lelassult. Értékelése szerint a korábbi, elsősorban beruházások és a foglalkoztatás bővítésére épülő növekedési modell elérte a korlátait, ezért nagyobb hangsúlyt kell helyezni a termelékenységre és a tudásalapú gazdaságra.
A pénzügyminiszter a költségvetési hiány csökkentését is elkerülhetetlennek nevezte, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a konszolidációt elsősorban az állam működési költségeinek és a rossz hatékonyságú támogatásoknak a visszafogásával kell végrehajtani, nem pedig az oktatás és az egészségügy forrásainak csökkentésével. A gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladatának a bizalom és a kiszámíthatóság helyreállítását nevezte, amely az állam finanszírozási költségeinek mérséklésén keresztül a vállalati beruházásoknak is nagyobb teret adhat.
A költségvetési politika a konferencia második napján is napirenden maradt. A Pénzügyminisztérium képviselői szerint jelentős hiánycsökkentés érhető el anélkül, hogy az szükségszerűen recesszióhoz vezetne: az állami működés, a vállalati támogatások és a közbeszerzések racionalizálása mellett az uniós források beáramlása tarthatja fenn a gazdaságilag indokolt beruházásokat. A vita egyik visszatérő eleme ugyanakkor az volt, hogy a költségvetési hitelesség visszaépítése többéves folyamat lehet.
A bankok már az euró utáni világra készülnek
Külön kerekasztalon vitatták meg a pénzügyi szektor jövőjét a hazai bankvezetők. Bogdán Krisztina, az ING Bank, Wolf László, az OTP Bank, Tóth Balázs, az UniCredit Bank és Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezetője egyetértett abban, hogy az euró bevezetése jelentősen átalakítja majd a bankpiacot. Csökkenhetnek a kamatmarzsok és egyes devizakonverziós bevételek, miközben tovább élesedik a verseny.
A válasz a bankvezetők szerint elsősorban a hatékonyság növelése, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia szélesebb alkalmazása lehet. Hegedüs Éva szerint az euró érkezésére kész tényként érdemes tekinteni, az átalakuló bevételi szerkezetet pedig a hitelállomány növekedése, a gazdaság fehéredése és a technológiai alapú költséghatékonyság ellensúlyozhatja. A bankok számára így az euró bevezetése nem pusztán technikai átállást, hanem üzleti modelljeik további átalakítását is jelentheti.
A korábbi növekedési modell kifulladt
A makrogazdasági elemzők vitájában is visszatérő megállapítás volt, hogy a magyar gazdaságnak új növekedési modellre van szüksége. A szakértők szerint a gazdaság ugyan kikerült a stagnálásból, és 2026-ban 1,5–2 százalék körüli, jövőre pedig akár 3 százalékos növekedés is elérhető lehet, a beruházások továbbra is gyengék. Miközben a lakossági bizalom és a fogyasztás javult, a vállalatok beruházási hajlandóságát továbbra is visszafogja a kiszámíthatóság hiánya.
A termelékenység javítása ezért szinte valamennyi gazdaságpolitikai vitában előkerült. A magyar foglalkoztatás már magas szinten van, így a gazdaság növekedését egyre kevésbé lehet újabb munkaerő bevonására építeni. Ehhez kapcsolódik az innováció kérdése is: Magyarország jelenleg az Európai Unió mérsékelt innovátorai közé tartozik, és több régiós versenytárshoz képest is lemaradásban van. A vándorgyűlés innovációs szekciójának résztvevői szerint önmagában az állami támogatások növelése nem elegendő; olyan ösztönzőkre van szükség, amelyek valódi fejlesztésekre, együttműködésre és kockázatvállalásra késztetik a vállalkozásokat.
Uniós források és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika nélkül nehéz lesz felzárkózni
A kétnapos rendezvény egyik legfontosabb közös tanulsága, hogy a magyar gazdaság problémái nem kezelhetők egymástól függetlenül. Az euróbevezetéshez rendezett költségvetés és alacsony infláció kell, a fenntartható növekedéshez magasabb termelékenység és több innováció, a beruházásokhoz pedig kiszámítható gazdaságpolitika és bizalom.
Ehhez az uniós források szerepe is meghatározó. A konferencián többen hangsúlyozták, hogy a források hazahozatala fontos lendületet adhat a beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek, miközben Magyarországnak már a következő uniós költségvetési ciklus gyökeresen átalakuló fejlesztéspolitikájára is fel kell készülnie.
