Jó ajánlatok vannak a piacon, ám az ügyfelek átrendeződése lassú, pedig akár 100.000 forint is megspórolható.
Mióta az éves díjkimutatás kötelezően létezik, menetrend szerint felkapja az online sajtó minden év elején a témát, bár piaci vélemények szerint a banki ügyfelek jelentős része még nem kezeli a kérdést tudatosan.
Ez a kimutatás minden egyes banki ügyfélnek megmutatja, hogy az előző évben milyen címen mekkora költséget kellett kifizetnie banki szolgáltatásokra. Az összehasonlítás és a viszonyítás nehéz, hiszen sokféle számlacsomag létezik, de a bankkártyák között egyaránt van a piacon ingyenes, de igen magas éves díjjal rendelkező, prémium szolgáltatást nyújtó plasziklap is.
A bankok persze nem nagyon hozzák nyilvánosságra az átlagos költési szintet – ami természetesen érthető. Piaci becslések szerint egy átlagos lakossági ügyfél éves költsége 30-50.000 forint körül lehet, természetesen pénzintézettől függően.
Az biztos, hogy ha szigorúan mindenki racionálisan, költség alapon döntene egyes bankoknak már nem nagyon lennének ügyfeleik, de ez természetesen nincs így, sőt: elég nehéz megmozdítani az ügyfeleket, hogy bankot váltsanak. Bár a hazai sajtó egyik kedvenc témája a banki költség, igazából nagyon sok jó ajánlat érhető el, sokszor egy pizza kiszállítási díja ma már többe kerül, mint a havi bankszámlavezetés költsége.
Vannak persze olyan ajánlatok, amikor érdemes váltani. A Gránit Bank friss közleményében azt írja: 2024-ben ügyfeleinek közel 60%-a költségmentesen tudott bankolni a tartósan kedvező díjaknak és a folyószámlán lévő összegre fizetett kamatoknak köszönhetően.
Jendrolovics Péter, a bank vezérigazgató-helyettese ezt azzal indokolta, hogy a Gránit Bank lakossági bankszámláinak többségénél nincs számlavezetési díj, valamint a fiókhálózat nélküli működés jelentős költségelőnyt biztosít, amit a kedvező kondíciókban adnak vissza az ügyfeleinknek.
Az üzleti modell a fenti adatok alapján látványosan jól működik. A nagybankok költségeinek ugyanis jelentős részét teszik ki a rendkívül drágán fenntartható fiókhálózatuk működtetése, ahova a fiatalabbak már szinten egyáltalán nem mennek be – és ezt a pénzt valahonnan be kell szedni.
Bár új fiókot már nem nagyon nyitnak a pénzintézetek (maximum akkor, ha valamilyen különös érdekük fűződik hozzá egy adott településen) és magának a fióknak a szerepe is egyre inkább átalakul a napi pénzügyek intézése helyett a tanácsadói funkciót előtérbe helyezve, egyelőre még jelentős fiókbezárásokról nem érkeztek hírek az utóbbi években Magyarországon.
