banknegyed

Egyre kevesebb lesz a bankfiók

Magyarországon is csökken a bankfiókok száma, amiben egyébként nincs semmi rendkívüli. Megnéztük, mi zajlik a piacon.

Két online hitelközvetítő vállalkozás is próbálta saját maga reklámozására – nem minden siker nélkül – felhasználni a Magyar Nemzeti Bank adatait, amelyek azt mutatják, hogy a bankfiókok száma az utóbbi tíz évben megfeleződött, 2022-ben például 13%-kal csökkent a számuk. Az egyik online hitelközvetítő még tovább emelte a tétet: előrejelzése szerint, ha nem tér vissza a lakáshitelezés korábbi volumene, további fiókbezárásokra lesz szükség. (Mintha a bankfiókok csak ezzel foglalkoznának – a szerk.)

Valamiért egyébként a magyar sajtónak nagyon beakadt a bankfiókok számával történő foglalkozás, pedig ma már Magyarországon több kvázi fiók nélküli bank is jelen van (ilyen például a Gránit, vagy a közelmúltban török befektetők által megvett, és digitális bankká átalakítani kívánt Sopron Bank). Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ez újságírói szempontból klasszikus „ingyen anyag”, fél óra alatt megvan, és negyedévente elő lehet venni a témát.

Mi azonban inkább annak néztünk utána, milyen okok lehetnek a fiókszám csökkenésének hátterében, és hogyan alakulhat a jövő?

#1 Nem járnak fiókba az ügyfelek

A Banknegyed által megkérdezett banki szakértők egybehangzóan állították: évről-évre kevesebben mennek be a fiókokba, ugyanis az átlagos banki ügyfélnek ma már nincs ott semmi dolga. A napi utalások elintézhetők az interneten vagy a mobilbankban, egyre több a pénzbefizetésre is alkalmas automata, sok bank kínál már online számlanyitást és személyi kölcsön igénylést, valamint a befektetéseket is el lehet intézni online, sok időt és pénzt megspórolva, ugyanis a tranzakciós díjak a fiókokban sokkal magasabbak általában, mint online.

#2 Egyre kevesebb az idő a banki ügyekre

Annak ellenére, hogy a fióki látogatások száma csökken, sok bankfiókban még mindig sokan vannak, van, ahol a több órás várakozás sem ritka – elsősorban a pénztárnál. A másik probléma, hogy a fiókban jellemzően intézett ügyek általában időigényesek – a múltkor személyesen próbáltuk ki, egy sima vállalkozói adategyeztetéssel egy bő óra elment. De tapasztaltunk már olyat is, hogy az egyébként patinás bank budai – teljesen üres – fiókjában 40 perc után sem szólították az egyetlen várakozó ügyfelet az ebéddel, telefonálgatással, miegyebekkel elfoglalt referensek. Érthető, hogy a többség ezt már nem várja ki – bár vannak természetesen notórius fiókbajáró ügyfelek is.

A Unicredit Bank egyik székháza és fiókja. Fotó: banknegyed.hu

#3 A fiók nagyon drága értékesítési csatorna

Az utóbbi évek fiókracionalizálásának a digitális banki szolgáltatások terjedése mellett a második fő oka, hogy a bankfiókok szerepe jelentősen átalakult. Ma már az ügyintézés csak szükséges melléktevékenység, a fő fókusz a hitelek és befektetési termékek eladásán, illetve a személyes tanácsadáson van. Egy bankfióknak üzlethelyiséget kell bérelni, be kell rendezni, biztonságtechnikát és sok mást kell kialakítani, plusz fel kell venni referenseket, akik az ügyfeleket fogadják és nekik megpróbálnak eladni. Ez nem olcsó, és ha a fentieket például telefonon vagy videóbankon keresztül is el lehet intézni, logikus lépés lehetne, hogy csak ott és annyi fiókot tartanak meg a pénzintézetek, amennyi feltétlen szükséges.

#4 Itthon néhány lépés kimaradt

Divat szidni a hazai bankok szolgáltatási színvonalát, ám a valóságban a magyar bankrendszer sok szempontból fejlettebb külföldi társainál. Ezt különösen az tudja alátámasztani, aki próbált már mondjuk Németországon belül utalni egyet (pár nap után érkezik meg a pénz). A magyar banki szolgáltatások gyors ütemben fejlődtek, itthon például kimaradt a tengerentúlon sokáig divatos „drive-in bankfiók”, de a kisebb településeket járó „bankbuszok” is csak itt-ott tűntek fel – ezek helyett egyre több minden intézhető el az interneten keresztül.

#5 Eltérő üzleti stratégiák

A fiókok száma természetesen üzleti okok miatt is csökkent, még a 2008-as pénzügyi válság előtt gomba módra nyíltak a bankfiókok sokszor értelmetlennek tűnő helyeken és településeken – hogy ezek 2009-10 után szép csendben tömegesen bezárjanak. Klasszikus eset volt például a külvárosi irodaház üzlethelyiségében megnyílt fiók, amely egész nap kongtak az ürességtől, hiszen potenciális ügyfeleik a felsőbb emeleteken dolgoztak, átlagember pedig a környékre sem ment.

Mindezek mellett a nagy piaci szereplők (OTP, Erste, MBH, K&H, Raiffeisen, CIB, Unicredit) még ma is eltérő üzleti stratégiát folytatnak bankfiókjaik számát tekintve, ezeket írásunk néhány nap múlva megjelenő második részében nézzük át.

A fotón szereplő bankfiók illusztráció.