Megszerették az ügyfelek az azonnali fizetést, a kiegészítő szolgáltatásokat viszont egyelőre alig használják.
2020. március 1-én a hazai bankok munkatársai közül sokan nem mentek haza, hanem a legtöbb helyen pizzát rendeltek, és nekiálltak az utolsó simítások elvégzésének, hiszen aznap éjfélkor történelmi pillanat következett be a hazai pénzügyi kultúrában: elindult az AFR, vagyis az azonnali fizetési rendszer.
Európában is ritka
Az MNB ösztönzésére a hazai bankszektor és a GIRO Zrt. által kifejlesztett rendszer régi adósságát törlesztette a hazai pénzügyi szektornak, ugyanakkor elébe is vágott a FinTech szolgáltatók térnyerésének, ugyanis éppen az egyik legnagyobb versenyelőnyüket, az azonnali pénzküldést nyújtja. A szolgáltatás Nyugat-Európában sem áll mindenütt rendelkezésre, és ott is van, ahol külön díjat kérnek érte.
Itthon korábban reggeltől estig kétórás ütemekben teljesültek a bankközi utalások, de csak reggeltől kora estig, péntek délutántól hétfő reggelig például semmilyen utalást teljesült – ami egyre kevesebbeknek volt megfelelő, így fordultak egyre többen 24 órás pénzküldést biztosítani képes FinTech szolgáltatókhoz.
Hiába virrasztottak az újságírók
A rendszer elsőre nem tudott elindulni még 2019-ben, mivel több bank nem lett kész a fejlesztéssel. Míg például a Raiffeisen és más bankok időben készre jelentették a rendszerüket, más szereplőknek több időre volt szükségük. Mivel az MNB – joggal – nem akarta felvállalni a részleges indulást, vagy a rendszer összeomlását, inkább póthatáridőt is adtak a piaci szereplőknek.
A második kör előtt azonban a Banknegyed információi szerint értésére adták a pénzintézeteknek: most el kell indulni. A hivatalos startra természetesen az újságírók is készültek, egyesek nem is annyira titkolva várták az összeomlást, ám végül egy-két apró késést kivéve semmi másról nem tudtak beszámolni, mint a rendszer zökkenőmentes működéséről. Jelentős hiba azóta sem történt, a 10 millió forint alatti lakossági utalások pillanatok alatt teljesülnek.
Kihívások és lehetőségek
Maga a rendszer banki oldalról az informatikai, klíring és elszámolási rendszerek átállításán túl is új fejlesztésekkel járt: át kellett szervezni az operációs területek működését, valamint új szemlélettel kellett folytatni a bankbiztonsági és fraud-monitoring tevékenységet, hiszen míg korábban akár két óra is rendelkezésre állt egy utalás megállítására, ez az AFR indulása után pillanatokra csökkent – számos automatizmust kellett kifejleszteni.
Ügyféloldalon – miután semmi teendő nem volt – nagyon gyorsan megszokták és megkedvelték a gyors fizetést, ám az AFR-hez hozzákapcsolt szolgáltatások kihasználtsága még nagyon-nagyon gyerekcipőben jár piaci információink szerint. Továbbra is ragaszkodnak az ügyfelek a 3×8 jegyű számlaszámokhoz, nagyon kevesen használják az úgynevezett másodlagos számlaazonosítókat (e-mail címre és mobiltelefonszámra is lehet utalni, ha azok a banknál be vannak állítva) – pedig ezért az elején egyes pénzintézetek még díjat is szerettek volna felszámolni, ám a piac felülírta az elképzeléseket.
Szintén nem sikerült még elterjednie a fizetési kérelem szolgáltatásnak, amelyre egyszerűen csak valószínűleg nincs szükségük a banki ügyfeleknek, és az eredetileg célcsoportnak szánt üzletek, webshopok, szolgáltatók sem éltek vele, és nem segített az sem, hogy nem minden bank nyújtotta idáig. Hasonló a helyzet a QR-kódos fizetéssel, aminek egyik fő hátránya, hogy sokkal több lépésben zajlik a fizetés, mint egy bankkártyás tranzakció.
Nehezen szabadulunk meg a készpénztől
Az azonnali fizetési rendszer fejlesztése nem állt le, az AFR 2.0-ban idén ősztől már 20.000.000 forint lesz az azonnali fizetések felső limitje, valamint 2024 tavaszától további új szolgáltatások bevezetése lesz kötelező, minden pénzintézetnek kell tudnia NFC és QR-kód technológiákat kezelni (utóbbi szabvány megújul), valamint kötelező lesz a fizetési kérelmek kezelése.
Az MNB egyébként azt szeretné, ha 2030-ra a fizetési tranzakciók legalább 50%-a elektronikus úton teljesülne, illetve addicionális díjaktól mentes szolgáltatásokat szeretne biztosítani a kereskedők és szolgáltatók számára. (Mint ismeretes, a kártyaelfogadásnak változó mértékben, de díja van). Ezzel mindenesetre némileg szembe megy a jegybank nem túl régi direktívája, amely számos új készpénzkiadó automata telepítését írta elő a hazai bankok számára.
Kedves Olvasónk! A Banknegyed célja, hogy szakmailag hiteles tájékoztatást nyújtson Önnek a pénzügyeiben, kattintásvadász címek, felesleges információk és egyéb trükkök nélkül. Amennyiben hasznosnak találta az írást, örömmel vesszük, ha megosztja másokkal is, ezt az alábbi gombok használatával a megfelelő közösségi oldalon megteheti.
